Forradalmi Forrás

Forradalmi Forrás

Nyári Egyetem 3.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2019. augusztus 24. - Forradalmi Forrás

2019 júliusában tartott a Forradalmi Forrás néven futó olvasói körünk nyári egyetemet. Az alábbi előadás Moishe Postone, David Harvey és egyéb szerzők munkáira támaszkodva mutatja be az értékelmélettel felmerülő problémákat, a kapitalizmus Marx óta lefolyó változásait.

 

 

Az alábbi pedig a proletárdiktatúra fogalomkörével foglalkozik, lekövetve annak történelmi értelmezéseit.

----
Csatlakoznál az olvasói körünkhöz? Írj ránk Facebookon, vagy a forradalmiforras@gmail.com címen

1 komment
kommunizmus kapitalizmus szocializmus diktatúra proletariátus proletárdiktatúra Lenin Marx értékelmélet David Harvey értékkritika Moishe Postone

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://forradalmiforras.blog.hu/api/trackback/id/tr8315023064

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kintornas 2019.08.26. 12:57:36

Emlékeim szerint nem a "burzsoázia" - a tőkés osztály - verte le" a proletárdiktatúrát. Megvoltak rá az eszközei - "népfelkelés", NATO invázió, atomcsapás, stb. - De nem ez történt. (Az a bizonyos "atomcsapás" egészen biztosan nem a CIA diverzánsakciója volt - bármennyire is forszírozza ezt a konteót putyinista körökben Andrey Fursov. Valószínűbb, hogy az ottani polgári elemek b. szét, márcsak azért is, mert Csernobil ugyanabban az országban van, ahol a 30-as években a búzatáblák égtek ki - akkor még nem volt atommáglya. Egyszerűen a hatalomnak nem érdeke az igazság publikálása.)

A szocialista rendszert a korabeli értelmiség számolta fel - lassan, de biztosan - 1953 és 89 között. Erről soha nem beszéltek hivatalosan, de az olyan fedőnevek, mint "baleset", "reform" a bennfentes intellektuális körökben mindig is a népi demokrácia szétszabotálását és felszámolását jelentették.

A szocialista kísérlet tanulsága az, hogy a termelőeszközök társadalmasítása semmit sem ér a tudás társadalmasítása nélkül.

Ezzel valószínűleg tisztában voltak a maoisták, de a 'sztálinisták" is: (Nem véletlenül fogták rövid pórázra az értelmiséget. Akár a Rákosi-korszakot nézzük, akár a Kulturális Forradalmat. No és persze nem véletlenül végezték úgy, mint a középkor eretnekei és boszorkányai.)

Kádár János szégyellnivaló bunkó, Kornai JÁnos olyan géniusz, akire büszkék vagyunk. A proletariátus diktatúrája nem demokrácia, de a jól szituált diplomásoké az. Recsk az egy internáló tábor volt, de Tarnabod az "befogadó falu" és így tovább.

Végülis hiábavalónak bizonyult a II. vh. utáni "államosítás", mert az értelmiség a zsenialitása apropóján mégiscsak restaurálni tudta az osztálytársadalmat, azaz a zsarnokságot: Ennek során a prolikat lehülyézték, és visszaparancsolták a megaláztatásba és a nyomorba. Ez volt az a bizonyos rendszer-visszaváltás. illuzio.cafeblog.hu/2017/04/10/halhatatlan-idezetek-hofitol-akitol-15-eve-bucsuztunk/

A "tudásalapú társadalom" - magyarán a nagyokosok diktatúrája - legyőzte a proletariátus diktatúráját.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása