Forradalmi Forrás

Forradalmi Forrás

A tekintélyelvű személyiség (II.)

2019. február 28. - Forradalmi Forrás

3. Tekintélyelvűség mint világban való eligazodás Mint azt láthattuk a beszámoló első részénél, a zsarnoki hajlamokkal megvert ember agressziójának három, egymással szoros kapcsolatban álló forrása van: az egyén saját frusztrációja, emlékeinek és indíttatásainak elfojtása, és az előbbiek valódi…

Tovább

A tekintélyelvű személyiség (I.)

Authoritarian Personality (1950, Berkeley)A fasiszta Európából menekülni kényszerülő Adorno és Frenkel-Brunswik Amerikában találtak menedékre. A kritikai elméletben, kultúrkritikában és pszichológiában jártas duó számára mi sem volt természetesebb, hogy az akkor még dúló második világháború egyik fő…

Tovább

Elmélet és gyakorlat viszonya Mao írásaiban

2007-ben a Verso kiadó újra kiadta Mao néhány írását, (amelyek nagy része igazából beszéd volt),  Slavoj Zizek előszavával, amely Mao nézeteinek kritikáját adja. Maonak az 1937-ben született „Gyakorlatról” és az „Ellentmondásról” szóló szövegei a legismertebbek, de ahhoz, hogy Mao nézeteit megértsük…

Tovább

A Bordiga-pillanat #2: Az antifasizmus ellen

 „Baloldali holokauszt-tagadás”?  „Auschwitz, avagy a Nagy Alibi” címmel a jelent meg egy botrányos írás a Marseilles-i Programme Communiste folyóirat 11. számában, 1960-ban. Az esszé vitriolosan kritizálja a liberális közvélemény nácizmusról való sztereotípiáit, melyek hajlamosak a Harmadik…

Tovább

A Bordiga-pillanat #1.: A fasizmus ellen

A történelmi előzmények  Az első világháború idején az Olasz Szocialista Párt a német szociáldemokraták és a bolsevikok közötti eszmei senki földjén lavírozott: sem nem támogatta, sem szabotálni nem kívánta a háborút („né aderire né sabotare”) – az elvi „semlegesség” álláspontján volt. (Ebben az…

Tovább
süti beállítások módosítása